2011. december 21., szerda

A karácsonyi...


... ajándékokkal idén is kicsit megcsúsztam... előre szólok, lehet hogy néhány csomagban benne lesz a horgolótű meg a gombolyag is... a mintát csatolom, így mindenki befejezheti a saját kendőjét és sálját... a bé terv az, hogy karácsonyig már nem alszok...

2011. november 30., szerda

Metrózaj


Élek ám... csak nincs mit mutatni... mert a horgolótűk az egyik dobozban vannak, gondolom annak is az alján...
igen, tudom, listát kellett volna írni, számozni, feliratozni...
tisztán emlékszem, hogy az elején még volt egy lista... csak bekerült valamelyik dobozba... (úgy képzelem, hogy a horgolótűk mellett lehet közvetlenül).
A költözés nagy élmény volt de most egy darabig nem szeretném újra átélni (elkerülhetetlen lesz)... örülök, hogy itt vagyunk, itt van velünk a zongora, a bútorok és kb. 40- 50 doboznyi a legszükségesebb dolgokból (azt nem tudom, hogy a fizkém füzetek 8. vagy a diffegyenletek könyv hogy csúszhatott át az ellenőrzésen... de már nem is érdekel, örülök, hogy itt vannak) Sokkal nagyobb probléma, hogy nem tudom megszokni a bérelt lakást... furák az új zajok... itt például ennek a számnak a szövege is új értelmet nyert...

2011. november 10., csütörtök

Remélem



... legközelebb már egy másik lakásból jelentkezek és mutatok valami horgolmányt végre... addig is egy kis Kosheen, amit nem szeretek, de imádok (rá futni... és költözködni :-)

2011. október 30., vasárnap

Zene hosszú távra


Nem, nem a hosszútávfutásra gondolok elsősorban... ha Yonderboi készít egy albumot, arra illik odafigyelni, mert az nem gyakran történik és nem rövid távra szól...
...ráadásul nekem most épp jól jött egy hosszú autózáshoz... 

2011. október 20., csütörtök

Flow...


Futok, futok és egyszer csak azon kapom magam, hogy hopp, már megint... kiesett pár kilométer, egy ideje nem vagyok tudatában a külvilágnak... vajon mennyi idő telhetett el így? ... a jelenségre van egy elmélet, de nem mélyedtem el benne (ez van, nem vagyok fogékony a pszichológiára)... tény, hogy ugyanez történik zongorázás és kézimunkázás közben is... és ez jó...

2011. október 10., hétfő

5órai tea sapi



Volt néhány Barka 5 órai teám és amikor pénteken indultunk a Balatonra bedobtam, hátha lesz kedvem horgolni (és volt, mint mindig)... dobtam még be 4-es, 5-ös és 6-os tűket is, mert ez a kis merinó gyapjú elég testes ám...
A terv az volt, hogy a Pierrot Yarns egyik mintáját készítem el... de kevés lett a fonal, úgyhogy ilyen antinőies lett...  

2011. október 3., hétfő

Sok jó


Épp az utolsó nyári hétvégére készültem el ezzel a Limonádé kendővel...  nem mindenkinek jön be a kék-zöld, de mire észbe kaptam már szinte csak ez a színátmenet maradt a Barka boltban, most már egyáltalán nem bánom, hogy vettem belőle, miközben horgoltam, megszerettem...


Nem végeztem még a Limonádéval: nagy terveim vannak a szürke árnyalatokból és képzeljétek, nem kendő. Igazából még csak most kezdem megismerni a bambusz jó és rossz kevésbé jó tulajdonságait.

Egyébként csupa jó dolgok történnek velem (ha leszámítjuk, hogy a házunkban a gázszolgáltatás átmenetileg... de akár karácsonyig is... szünetel) tegnap lefutottam a 30 kilométert és teljesen jól éreztem magam. Meg kell köszönnöm mindenkinek aki bíztatott és szurkolt nekem, legfőképpen pedig G-nek, aki mindig mond valami lelkesítőt a rajt előtt... (Ne nyafogj, te akartál futni...:-) vagy pedig Biztos, hogy el akarsz indulni ilyen melegben/ hidegben/ esőben/ hóban?..), de utána azért szó nélkül jön velem, etet, itat és fényképez (na erről az utóbbiról akár le is mondanék)...

Érdekes, hogy már a célbaérkezés utáni perctől a következő versenyekre koncentrálok... novemberben terepfutás a Pilisben és félmaraton Siófokon... aztán jövőre esetleg maraton...

Még egy jó dolgot ideírok, mert évek óta vágytam rá és most valóra vált a magyar iTunes bolt... (nem kell már csencselni az iTunes kártyákkal, mint valami kispályás bűnöző, sötét helyeken odasúgni az arcát eltakaró árusnak, hogy mennyiért, majd diszkréten átvenni a cuccot...) teljesen szabadon lehet már zenét venni az apple boltjában... Magyart is ám, én például Bartókkal nyitottam, megvettem azokat a darabokat amiket most tanulok, hogy halljam, hogy hogyan kellene játszani. Kezdem ugyanis azt az álláspontot képviselni, hogy minden darab improvizáció, a kotta meg csak amolyan útmutató... azt hiszem kellene nekem egy tanár :-)...

2011. szeptember 23., péntek

Holle anyó

Illene jeleznem, hogy élek még... (most jön a mentegetőzés) azért nem tudtam elkészülni ebben a hónapban a szokásos kendőmmel és a szokásos zoknimmal... mert KÖLTÖZÜNK. Bizony, ennyi év és lakás/ ház/ teleknézegetés után, két sarokra a mostanitól, megtaláltuk álmaink otthonát, vagyis tornyát..., ami az összes környéken lakó fantáziáját megmozgatta már... van aki úgy képzelte, hogy ott lakik Holle anyó :-)... eddig nálam ez a dobogós... 

szóval most nagyon boldog és iszonyatosan fáradt vagyok, de azért jelentkezek majd valamivel kézimunka témában is...

Na, mikor essen idén az első hó?

2011. szeptember 7., szerda

Sorsoltam 2.0

Tudjátok hogy jártam a legutóbbi játékomon... csak vártam, vártam... aztán ma újra kisorsoltam a kendőt...

a nyertes
Anna
lett

2011. szeptember 4., vasárnap

Házi áldás

Tegnap nagyon jól éreztem magam a II. Országos Kreatív Blogtalálkozón... Jó volt újra látni Benneteket, lányok!
Nem is én lennék, ha nem tévedtem volna el kétszer odafelé és a parkolás miatt is kicsit aggódtam... még soha sem jártam a Havannán, de arra jutottam, hogy akárhová is szervezitek a következőt én akkor is ott leszek...
Sajnos minden előzetes elhatározásom ellenére megint vettem egy-két apróságot (fabulous textil-től). A kiállítás... állati volt... azon gondolkoztam, hogy újra varrnom kell valamit... (mert a kiállított munkákat ugye nem lehetett elhozni).

Ma meg megvolt a félmaraton, ami miatt szombaton már annyira izgultam... kicsit hisztis voltam, de célba értem. Most már a következő futáson problémázhatok ami a SPAR-on a 30 km-es táv lesz egy hónap múlva...




A blogtalálkozón kaptam ezt a szép házi áldást Mrs Same-től... épp a legjobbkor jött, épp elkélne nálunk némi áldás...

Nem jön ide, de nem akarom ilyen negatív gondolattal befejezni ezt a bejegyzést... ez az új metronómom. Jelenleg a kedvenc kütyüm. Állati idegesítő a hangja, de szép...

2011. szeptember 2., péntek

2011. augusztus 30., kedd

(Be) futózene


Nekem ez a befutó szám(om) most... szánalmas, tudom, (a zenei ízlésem pocsék), de ez a szám olyan nagy hatással van rám, ha meghallom, szinte repülök. Vasárnap nagy szükségem lesz rá...

Ha már zene... járt nálunk a zongorahangoló és mind a 88 hangot gatyába rázta... jelenleg azt nevezem gyakorlásnak, hogy keresgélem a hangokat a kottában. Szorgalommal ez is menni fog, ugye? Ha van tapasztalatotok a kottaolvasásban (ami nem olyan mint a biciklizés, ugyanis el lehet felejteni) kérlek mondjatok valami bíztatót! Tanul még valaki Bartók Mikrokozmoszából? Vagy az már elavult módszer?

2011. augusztus 28., vasárnap

HAHÓ

Szomorú vagyok, MNET még nem jelentkezett a nyereményért... várok még egy hetet, hátha, aztán újra sorsolok...



2011. augusztus 22., hétfő

Móka



Két hét múlva Nike Félmaraton, ilyenkor már kevesebb a futás és több a mókázás...

2011. augusztus 20., szombat

Sorsoltam...

Remélem jól telt az ünnep. A miénk egy kicsit fárasztó volt.... de azért sorsoltam persze, sőt alig tudtam kivárni az éjfélt,( igazából egyáltalán nem tudtam kivárni)... szóval a nyertesem:

MNET lett.
(Kedves MNET, kérlek írj egy üzenetet, mert nem tudlak elérni)

Köszönöm, hogy játszottatok.

2011. augusztus 12., péntek

Játék


Igazán jó esésű és selymes lett a kendő a blokkolás után és a hullám minta a szélén nagyon szépen mutat a Barka Limonádé fonalból. Egészen elégedett vagyok vele, szívesen megtartanám, de ezt most nem magamnak horgoltam...

Ha elfogadnád, jelentkezz a játékomra: írj egy megjegyzést ide... augusztus 20-án éjfélig! Akinek kedvez a szerencse, annak ajándékozom a kendőt...

Van még egy kis plusz info a képen... épségben megérkezett a zongora :-), hogy kitöltse a zongora alakú űrt az életünkben... és a lakásunkban.

2011. augusztus 7., vasárnap

Blokkolás előtt

Ilyen lett, nézzétek!


Már kezdem is a következőt szintén Limonádéból.

2011. augusztus 2., kedd

Forró nyár


Augusztusban majd kibújok a bőrömből, még akkor is, ha éppen nem tombol a nyár. Már csak párat kell aludni és Sziget meg Mesterségek ünnepe meg Nike félmaraton. Gyertek Ti is!

2011. augusztus 1., hétfő

A termés

Ezekkel készültem el mostanában:
Takaró Rózának Barka Kabala és Gilice fonalakból. Végül 90x90-es lett a mérete. 

A maradék Gilicéből horgoltam ezt a pántot... szintén Rózának... 

Barka Spagettiből elkészítettem a kis szatyrot... a szemfülesebbek észrevehetik, hogy egy kicsit egyszerűsítettem a mintán. A csuklóm alig bírt ezzel a vastag fonallal... rendes izomlázam lett tőle.

Ez a kendő pedig egyre csak nő... nő, falja a fonalakat... soha se lesz kész.

2011. július 28., csütörtök

Kelj fel és fuss

ez a jelmondatom mostanában... mert a futás tényleg addiktív. Nem is tudom hogy képzelhettem, hogy abbahagyom... úgyhogy ha egy bolond nőt láttok Pesten, hajnalban, futócipőben, hangosan (de nem hamisan) énekelni...

2011. július 14., csütörtök

Kiégés...


Nem tudom hogy mi történt velem... kiégtem... remélem rendbe fogok jönni... kicsit meleg volt szombaton és nekem félmaratont kellett futni a sivatagban (na jó, a pusztán)... és persze nem adtam fel... pedig okos döntés lett volna.

Most várom, hogy mikor lesz kedvem újra futni... vagy legalább sétálni...

2011. július 5., kedd

Színátmenetesek

Engem is beszippantott a nagy színátmenetes fonal láz:

Egy babatakarón dolgozok, nagyimintával horgolom (a hamarosan érkező) Rózának, Kabala balett és mignon árnyalatokból. Azt tervezem, hogy a maradék Gilice fonalaimból fejezem majd be. Még horgolt rojtot is szeretnék a szélére... Nem a szívem csücske a rózsaszín, de egy Rózához mi más illene?


Ez pedig egy kendő lesz Barka Limonádé oázisból... nekem inkább a Balatont juttatja az eszembe, de lehet, hogy csak azért, mert épp a partján állok:-)  Most ez a kedvenc fonalam, mert jó vékony, könnyű, de ugyanakkor szép esésű.

Remélem mindkettő hamarosan kész lesz. Majd jövök képekkel....

2011. június 17., péntek

Még tart a Kindle-varázs

Olvasok amikor csak tudok... ezért szinte semmi másra nem jut időm... csak egy apró újdonságot tudok mutatni: fagombok kerültek a Kindle tokokra ( PureWood-tól).

Fellengzősen azt gondoltam, ezek a gombok az utolsó fából készültek ami bűnös olvasási szenvedélyem miatt pusztult el... de tudom, hogy ez naív gondolat: ma már jártam egy könyvesboltban és éreztem a nyomtatott papírlapok vonzását... 

Fekete István Csí című könyvével szerettem volna felavatni a Kindle-t, mert ez volt az első olvasmányom hét évesen... de nem találtam meg elektronikus formában. Egyenlőre nem túl nagy a választék magyar nyelvű elektronikus könyvekből, aki viszont szeret angolul olvasni, annak a Kindle főnyeremény. 

Azért gondolok néha a kézimunkázásra is, vettem néhány biztonsági szemet, hátha ihletet kapok... így néznek:

2011. június 5., vasárnap

Kindle meglepetés

Amazon Kindle ... minden jövőbeli olvasmányom egy kütyüben. (Egy- két tok pedig minden kütyünknek kell, ugye? )


 Azt mondják sokan ösztönösen lapozni akarnak amikor könyvolvasón olvasnak... nekem nincsenek ilyen erős beidegződéseim... rögtön elfogadtam, hogy ezentúl ez lesz a könyv, ha tetszik, ha nem.




Szerencsére tetszik: meglepően jó élmény rajta az olvasás, kevésbé fárasztó, mint az igazi könyv... és nem csak a szememre gondolok: kézben tartani is kényelmesebb. 
Szörnyű rossz szokás, de gyakran olvasok evés közben... ez most sokkal egyszerűbb lett. Még rosszabb szokás, hogy jelölőkkel ragasztgatom tele a könyveket, szélsőséges esetben pedig firkálok is, nem beszélve a szamárfülekről... na, ez sem lesz gond többé, mert ezeket már bűntudat nélkül művelhetem a digitális könyvekkel. Persze a táskámba is könnyebben befér...
Ciril betűs könyveket is olvashatok rajta, de ami a döntő érv volt: KOTTÁKAT IS LEHET RÁ TÖLTENI!!! 

Más: Kékesfutás. Ha van pár percetek, nézzétek meg a kisfilmjét, szerintem annyira jól visszaadja a múlt heti hangulatot. Túl sokat tartalékoltam az első nyolc kilométeren és nem mondanám, hogy megerőltettem volna magam a végén... de azért felfutottam Mátrafüredről Kékestetőre és ez nagyon-nagyon jó érzés.

2011. május 27., péntek

Díj és szeretem lista

Díjat kaptam Teklagyöngytől... köszönöm... de szerintem mostanában nem nagyon érdemeltem meg... kicsit lappadt vagyok és ez itt is érezhető...

persze azért jó kislány leszek, betartom a szabályokat.

Felsorolok 10 dolgot amit szeretek... és ígérem megpróbálok újakkal előjönni...

SZERETEK
... nevetni
... napozni
... rajzfilmeket nézni
... énekelni
... vezetni
... focizni
... palacsintát sütni
... vasalni
... úszni
... blogokat olvasni

... meg persze ezekből minél többet egyszerre csinálni, ha lehet.

Kivételesen szeretném továbbadni a díjat.. mégpedig Álomjáró-Bozsomatinak, hogy Ő is írjon magáról egy-két dolgot, meg persze, mert tetszik a blogja.

2011. május 23., hétfő

Horgolósuli

Ha megkérdeznétek, hogy tudok-e horgolni, az lenne a válaszom, hogy egy kicsit talán belekaptam már, de azt azért még nem állítanám, hogy nincs már mit tanulnom.

A Barka horgolósuli 17. leckéjéből például elég sokat tanultam...




Pillangó fonal, ginzeng árnyalat... ha esetleg inkább erre lennétek kíváncsiak :-).

2011. május 15., vasárnap

Bento - új szerelem

Tudjátok mi a bento? Japán szokás, de már eléggé elterjedt a világ más részein is: (kicsit leegyszerűsítve) dobozba csomagolt ebéd. Miután mostanában lemerültem a gyorséttermek legsötétebb bugyraiba és igénytelen étkezési szokásaimat már nem tudom megfelelő mennyiségű sportolással ellensúlyozni, valami radikális lépésre volt szükség...

Szereztem Japánból bentodobozt , szorgalmasan olvasgatom a bento blogokat és most már én is a konyhában ügyeskedek nap mint nap. Ráadásul van bevásárló listám is... ez teljesen új életérzés...

Annyira élvezem...



(ebben a bentoban van: eper, mangó, kávés bon-bon, tejfölös uborkasaláta, koktélparadicsom/ friss bazsalikom/ mozzarella/ olivaolaj, rizotto zellerszárral, sonkával és tojással)


2011. május 8., vasárnap

Horgolt zoknik

Ahogy ígértem, a képek...


2011. május 3., kedd

Inspiráció

Ez kellene most nekem, mert nem elég, hogy képtelen vagyok lefényképezni az anyák napi horgolt zoknikat :-), de nincs is kedvem új munkába kezdeni.
Épp jókor érkezett ez a japán horgolós könyv... nézzétek, ezt a zoknit tuti, hogy meghorgolom:

Azt hogy ilyen lapos vagyok ezen a héten a vasárnapi hármashatár-hegyi terep félmaratonnak köszönhetem. A két és fél órás sárdagasztás a zuhogó esőben sokat kivett belőlem, de most már legalább tisztában vagyok vele, hogy milyen igazi terepen futni. Ezzel teljesítettem a Félmaraton mánia első állomását, még háromszor futok az idén félmaratont és nagyon gondolkozok egy hosszabb távon is. 

Na, összeszedem magam, aztán majd jelentkezek a zoknifotókkal...

2011. április 27., szerda

Sorsoltam...


(random.org) 

és 
a könyvet 

Mázsa Viki 

nyerte.

Nagyon köszönöm, hogy játszottatok. 

2011. április 25., hétfő

Az első zoknim

Két hét megfeszített horgolással ezt a kissé elnyűtt, körülbelül 42- es méretű zoknit sikerült létrehoznom.

Zitron Atelier Trekking XXL zoknifonalat használtam, amit nagyon jó szívvel ajánlok kezdő zoknihorgolóknak: állati strapabíró és a 100g-os motring épp elég lett egy párra. Mivel a horgolótű arzenálomból a 2.75-ös méret pont hiányzik, két tűt használtam: a 2.5-öst és a 3-mast, így legalább átlagban megvolt az előírt méret...

Van tanulság is: a két zoknit egyszerre kell csinálni, de legalábbis nem egymás után. Most iterációs technikával dolgoztam: a két darab soha sem lett egyforma, ezért állandóan hozzáigazítottam az egyiket a másikhoz, míg végül a különbség már nem haladta meg a 10 százalékot... :-) ez eléggé sok időbe telt. No meg a sarok... azért megszenvedtem rendesen. Bevallom, sírtam is...

... de a végeredményt imádom...

2011. április 21., csütörtök

Húsvétra...

... egy játék. Ha tudnátok használni ezt a könyvet, hagyjatok egy megjegyzést... Húsvét után, szerdán sorsolok.


Ne is kérdezzétek, hogy miért van ebből nekem két példány, a történet hosszú, unalmas és nem vet rám túl jó fényt... de remélem kicsit szépíthetek, ha valakinek örömöt okozok vele...

Hú, még kicsit sztárolom azért a könyvet: nagyon jó kendők vannak benne és ez a különleges csipkekardigán, ami a címlapon látszik és mindenhez van leszámolható rajz is, így az angol sem lehet akadály...

2011. április 11., hétfő

Eheti színes hírek...

Ismét itthon vagyok (annak üzenem aki tudta, hogy nem voltam...), boldog és kiegyensúlyozott vagyok (mint általában) és rettenetesen fáj mindenem. Ezzel kezdem, aztán áttérek a horgolásra is. 

Tegnap Linzben sikerült két órán belül kerülni a félmaratonon, pontosan 2 másodperccel... csodálkoztam rajta, mert Linz eléggé dimbes-dombos, a befutó pedig nagyon macskaköves volt. Talán ezt akarták ellensúlyozni azzal, hogy a mezőnyt ráeresztették az autópályára: a kétszer három sávos Duna-hídon átfutni... ez megadta a kezdő lökést...
Ezzel a téli futást hivatalosan is lezártnak tekintem és elkezdtem a felkészülést a Kékesfutásra... ami csak annyit jelent, hogy át kell tennem az edzéseket Pestről Budára :-)...

Jöjjön a horgolás... Már az utazás előtt befejeztem ezt a kardigánt, vagy -mivel jól megnyúlt- nevezzük inkább köntösnek. Igazából nem is bánom, hogy hosszabb lett... előnyösebb.


Azóta leginkább a zoknihorgolás köt le: Linzben vettem egy-két zoknifonalat, talán az egyetlen említésre méltó az Opal, persze a Hundertwasser sorozatból választottam. (Annyira rendesek voltak a boltban, egy csomó mindent elmondtak a fonalaikról, amiből én viszonylag keveset értettem, mert nem nagyon tudok németül.)

Már van egy félig kész fél pár zoknim... megakadtam a sarok horgolásánál, patthelyzet alakult ki, de küzdök...  Pedig komoly előkészületeket tettem: készítettem kis szemjelölőket (esetleg azt hihetnétek, hogy fülbevalók, de nem)... egész jól használhatóak.

2011. április 4., hétfő

Futás Japánért



Ahogy én ismerem őket, egyáltalán nem kérnek a segítségünkből, de azért persze, tegyünk valamit... íme a felhívás. Nekem most amúgy is ez a kedvenc futózeném...

2011. március 28., hétfő

Visszafogott stóla

Megint egy "útkereső" darab...

Gondoltam kellene valami kevésbé csipkés csipkekendőt horgolni és erre a leírásra esett a választásom... nagyon érdekes, hogy csak pálcákból áll és mégsem volt monoton elkészíteni... de az is lehet, hogy már megint lebegek, azért élveztem annyira... (semmi szenvedélybetegség, csak a tavasz...)


A fonal Barka Szitakötő, én festettem ilyen foltosra piros textilfestékkel (végig azon izgultam, hogy nehogy tényleg piros legyen). Két szálat fogtam össze és 4-es tűt használtam.

Most azon munkálkodok, hogy minden félbehagyott darabot befejezzek, mert csak azután kezdhetem el a ZOKNIHORGOLÁST!!! Persze még nincs hozzá fonalam, de már állandóan erről ábrándozok. 
Utána pedig jöhet a tuniszi horgolás... mindent ki kell próbálni, nem?

2011. március 20., vasárnap

Nem sikertörténet

Úgy döntöttem, továbbra is megmutatom a kevésbé sikerült dolgaimat... íme egy kendő. Beleszerettem az eredetibe és gyorsan bele is vetettem magam a horgolásba egy saját festésű Barka Kolibri fonalból (türkizkék és barna festék volt otthon, nem tudtam dönteni, mindkettőt felhasználtam)...
Már maga az elkészítés sem volt problémamentes, egyáltalán nem tetszett, hogy minden sorban máshogy kellett szaporítani, folyamatosan számolni kellett a szemeket, le sem mertem venni a szemem a munkáról... Később kiderült, hogy sokkal testesebb fonalat kívánt volna a rojtozás a szélén, úgyhogy kénytelen voltam beérni egy másik szélcsipkével... ráadásul türkizkékben (és barnában) nem igazán tetszett... fogtam hát és befestettem az egészet a jó öreg, mindent elfedő, szürke festékkel... ez sem volt túl jó ötlet.

Most próbálok megbarátkozni a végeredménnyel...



2011. március 19., szombat

Jelzés

Ahogy szoktam, bejelentkezek, hogy még élek... csak az ilyenkor aktuális futóesemény minden energiámat leköti.

Itt a sóskafőzelékszínű nemtúlbarátságos nyomasincsatavasznak Balaton mellett nézem a harmadik napi befutókat és kicsit irígykedek... de sajnos a csapatjáték nem az erősségem, a kétszáz kilométer egyéniben pedig messze meghaladja a képességeimet: viszont vezethetem a csapatautót :-).

2011. március 10., csütörtök

PIF

Csillánál jelentkeztem PIF játékra... amit most én is meghirdetek... 

!!! kérlek jelentkezzetek !!!
(mert imádok ajándékot adni)

ide is másoltam minden tudnivalót:

1. Bárki játszhat, akinek blogja van.

2. Az első 3 ember, aki kommenteli ezt a bejegyzést, és hozzászólásában jelentkezik, ajándékot kap tőlem, melyet én készítek. Az ajándékot a következő 365 napon belül eljuttatom a szerencsés jelentkezőknek.

3. A "nyertesek" kötelezően vállalják, hogy kiteszik a felhívást a blogjukban és továbbviszik a fent leírtak alapján (Csak ebben az esetben jár Tőlem az ajándék!)

2011. március 2., szerda

1000

Ezen a héten a nikeplus szerint elérem a bűvös ezer kilométert... vegyesek az érzéseim: pesze, örülök, hogy ilyen sokat futottam az elmúlt egy évben, de szomorú is vagyok, mert hamarosan meg kell válnom szeretett futócipőmtől. Még emlékszem, mit válaszoltam az eladónak amikor elárulta, hogy a cipő körülbelül ezerötszáz kilométert fog bírni: á, nekem ez egy életen át ki fog tartani... hát tévedtem.

Azt hiszem elkezdem számon tartani a fonalkilométereket is... itt az első 500 méter...

A Helsinkiben szerzett Wetterhoff Sivilla fonalból horgoltam. Még soha sem használtam olyan fonalat amiben selyem is van... szerintem rá tudnék szokni...

2011. február 21., hétfő

Félkész

Végre készült egy értékelhető kép a zöld tunikámról és mutatok még pár fotót a készülőben lévő kardigánomról. Szombaton ilyen állapotban volt: már csak az ujjak hiányoztak, ma már a teljes derék rész is a múlté... nem voltam elégedett...

A fonal Barka Díva, Héra árnyalat: gyönyörű, puha és tökéletesen illik a leíráshoz. Kedvcsinálóként mondom, hogy ez a minta ingyenesen letölthető és nagyon szórakoztató a horgolása.... sok variációját láttam már elkészítve, mérettől és kortól függetlenül mindenkinek jól állt... van aki nem is készít rá ujjakat... az enyémet ki fogom egészíteni egy horgolt övvel, vagy veszek hozzá szalagot megkötőnek... aztán már csak ki kell várni, hogy jó idő legyen és hordhassam...

2011. február 15., kedd

A mai kedvenc


... futózeném... Nina Simone-nal a háttérben...

2011. február 7., hétfő

Festek

És igen! Végre én is felnőttem a nagy feladathoz... a fonalfestéshez. Barka Szitakötőt festettem. Italporral. Mikroban. :-) Természetesen egyáltalán nem olyan lett, mint amilyet szerettem volna (és a mikro sem), de elsőre... elnéző leszek magammal szemben.

Ez az italpor egyébként nagyon durva... megkérdeztem Gé-t, hogy megkóstólja e. Gondolkozás nélkül mondott nemet... élelmiszervegyész. Én szerves-szintetikus vegyész vagyok... nem is bírtam ki, belekortyoltam :-), szerintem inkább az én szakterületem. 

Tehát a festés... íme a fotóim...


2011. február 4., péntek

Hová tűntem, jaj

Igen, eltűntem, de azért futottam, horgoltam és varrtam meg aggódtam is... Hú, és kaptam egy díjat, ígérem hamarosan azzal is fogok foglalkozni...

Először is, a terveim romba dőltek: júniusban nem maratont futok Oroszországban, hanem kirúgatom magam az államvizsgán fordításból (vagy tolmácsolásból, teljesen mindegy)... nem is akarok erre gondolni. Sokkal jobb dolog, hogy vasárnap elindultam egy virtuális futóversenyen:  25 kilométer -5 fokban a Velencei-tó partján.... ez egy picit megterhelő volt, de a fiúk annyira bíztattak, hogy le tudom nyomni... Amúgy továbbra is inkább a Szigeten futkosok... (akkora hírverés volt körülötte, ezért meg kell említenem, hogy mennyire tuti a világítás  a futósáv mellett... )

Aggódtam a Kairóban élő barátnőmért: szerencsére ma kaptam tőle üzenetet, hogy jól van...

Horgoltam egy újabb tunikát Barka Mandarin fonalból. Az ötös tűt hatosra cseréltem, mert az első változat kicsit nehéz lett... így a tíz helyett csak hét és fél gombóc fogyott, szerintem jó ötlet volt a nagyobb tű... Kép ismét a Ravelry-n. (Gé ragaszkodott hozzá, hogy Zörivel fényképezzen le. Zöri a városi bringám, imádom, csak egy kis baj van vele, szerintem sejtitek mi az...)

Ó, és még egy kis varrásra is jutott idő. Babatakaró. Úgy hallottam, újabb unokahugom születik... de ez még nem az övé lesz...

Bocs ezért a sok kuszaságért, ígérem jövök majd képekkel a legújabb kísérletemről, a fonalfestésről.

2011. január 26., szerda

Noro és én

Szereztem Noro fonalat... nem vagyok egy sóher típus, de ez annyira sokba került, hogy majdnem felsírtam amikor beütötték az árát (euróban ... szerencse, hogy a fejszámolás sem az erősségem, különben meg sem vettem volna...).
Őszinte leszek, kicsit csalódott voltam amikor itthon nézegettem... hiába moher meg gyapjú meg selyem, bizony nekem ez csak színes kötözőspárga.... még annak is elég gyatra minőség... de aztán elkezdtem belőle horgolni... és teljesen a hatása alá kerültem... ez a fonal tökéletes...imádom és nem nyugszom amíg nem szerzek belőle még többet...

2011. január 22., szombat

Nehéz idők


... üvöltöztem, telefonáltam, megint üvöltöztem, csúnyán beszéltem, nagyon csúnyán... toporzékoltam, rúgdostam...

hazamentem, megcsináltam, elküldtem...

elmentem futni... gondolkoztam...

döntöttem...

2011. január 17., hétfő

Tervezek

Ez az év elég zűrösen indult ( jó érzékkel a munkahelyi tervezős káosz kellős közepén utaztam el Helsinkibe), de remélem most már egyenesbe jövök és lassan elkezdem a munkahelyen kívüli tervezést: mit varrok, mit horgolok, mennyit futok és mit tanulok majd idén. A "versenynaptáram" már alakulóban van és az angol mellé beépítem az oroszórákat is, de a varrás és horgolás... nehéz ügy. Csak nem horgolhatok egész életemben kendőket...

tessék már megint itt van egy... 


...és még egy, 
de ez már csak egyszálas... ahogy terveztem ezt is kipróbálom: Barka Szitakötő Babér fonalból 3 és feles tűvel, a szokásos mintával...

A tunikámról úgy döntöttem nem teszek fel képet csak a Ravelry-re. Gábor készített rólam egy fotót és szerinte jól nézek ki rajta, (rendes, nem?), de én azért inkább nem teszem közzé... Ha van kedvetek látogassatok meg ott és nézzétek meg milyen lett a Barka Mandarin fonalból horgolt nyári tunika...  

2011. január 10., hétfő

Helsinkiben...

 ...ezt a sapkát (és egyben nyakmelegítőt) horgoltam és rögtön hordani is kezdtem,


mert ott kegyetlen tél tombolt... A túrabakancs itthon még túlzásnak tűnt, de nem is tudom, hogy közlekedtünk volna nélküle: Helsinkiben nem sózzák az utcákat (talán Budapesten sem kéne...) és bár éjjel-nappal hordják a havat teherautókon, szinte egyáltalán nem látszik az eredménye. Nem tudom mi alapján közlekednek, mert egyetlen útburkolati jel sem látszik ki a hó alól... 


Két nagyon hasznos információt kaptunk mielőtt elutaztunk: az egyik, hogy a hó alatt gyakran jég van és a másik, hogy a háztetőket is takarítják, szóval nagyon résen kell lenni télen Helsinkiben... én persze estem is egy hatalmasat, meg a nyakamba is kaptam egy adag havat...


... de ennek ellenére nagyon élveztem  a finn telet. Össze- vissza csatangoltam, találtam egy jó fonalboltot egész közel a központhoz (Högbergsgatan 20).

A szerzeményeim között van néhány Wetterhoff gyapjúfonal, egy Mumin képregény, egy Marimekko bögre, Fazer csokik és egy üveg lakkalekvár... most boldog vagyok, mert minden számomra kedves finn csodából hazahoztam egy kicsit. Gábor is elégedettnek tűnik, pedig ő csak egy csomag lakrits gumicukrot hozott haza... :-)

Rendszeres olvasók