Titokban kötni tanulok - 1

Mindig kikértem magamnak: nem kötök, hanem horgolok és nem, nem mindegy. Elég hosszú időbe telt mire megtanulták... most meg már van úgy, hogy kötök, de inkább nem kérem ki...

Az első lecke: szemek felszedése, lustakötés, szaporítás, fogyasztás - Baktus sál.

Folyt. köv....

Szürkék

A nem túl praktikus kardigán hat és fél gombóc Barka Kabalából készült... leírás itt valamilyen egzotikus nyelven. (Ezer hála Dórinak, aki szerintem a világ összes nyelvén tud... és a legjobb angoltanár is mellesleg... a blattolásért)

A kendő szintén szürke... Barka Limonádéból. Nem olyan lett, mint amilyet elképzeltem, de végre sikerült valamire ráerőltetni néhány rojtot... szerintem sokat dobnak rajta.

Szerencsére több szürkeségről nem tudok beszámolni: Ferrarában futottam félmaratont és itthon is megkezdődött a futószezon: minden hónapra jut legalább egy verseny. (Ahhoz képest, hogy mennyire nem komolyan csinálom ezt, a tavalyi terepmánia sorozatban ötödik lettem a nők között... egy éremért egy centit se futnék, de ilyen jót már rég nevettem, szóval megérte az a sok sárban gázolás... )

A horgolásra visszatérve... most valami nagyon színesbe kezdtem: karkötő kislányoknak :-)

Festés

Azon gondolkozom, hogy nekünk is így kellene kifesteni a lakást...

Télen - nyáron

Milyen korszakalkotó elképzelés, hogy a nyári ruhákat télen készítem el, ugye? Így most még kissé alá kell öltözni... de olvad már a hó... hipp-hopp itt lesz a nyár.

Ezt a tunikát 5 gombolyag Barka Pillangó fonalból horgoltam 4,5-es tűvel a giccses nevű "Unchain my heart" leírás alapján. A selyem tökéletes választás volt: a tunika sokkal könnyebb és rugalmasabb lett, mint az eddigi próbálkozásaim bambuszból... Több kép is van róla a Ravelryn (a szokásos ok miatt: elégedetlen vagyok a testemmel :-)

Na, most már annyi kérdést kapok téli futás témában, hogy kénytelen vagyok tanácsokat osztani... én... fura. A nagy talány persze a "mit vegyek fel". Az én szabályom: nulla fok alatt felül három réteg (de soha sem kabát vagy dzseki), mínusz öt fok alatt viszont erre még egy plusz réteg, ami általában széldzseki. Nulla fok felett két réteg is elég. (Az igazság az, hogy mivel nő vagyok, mindig van rajtam még egy réteg... ugye. Na, a sportmelltartók témája megérne egy külön bejegyzést... csak annyit mondok, nagy ragtapaszfogyasztó lettem, a testem sebekkel van tele, úgy nézek ki mint akit korbáccsal vernek.)
Idén végre sikerült beszerezni egy bélelt futónadrágot, ami a mi éghajlatunkon valahogy hiánycikk... általában térdzoknit veszek alá, az is melegít egy kicsit. Sapka, sál, kesztyű... na, ezeket ki nem állhatom, ezért nem nagyon hordom, de kellene.
Nincs külön futócipőm télre, de ez nem jelent problémát. Ha nagyon csúszik az út kis jégjárót veszek rá...
Persze lehet helyettesíteni is a kinti futást télen: én soha sem futok futópadon, semmi értelmét nem látom, viszont a korcsolyázást teljesen egyenértékűnek tartom a futással: 1 óra korcsolya kb. 10 kilométer futás. Imádom, főleg most, hogy karácsonyra új korit kaptam... (és ha már egyenérték: 1 spinning óra 7 km futás :-)
Még egy fontos dolog: télen ajtótól ajtóig futok, nem sétálok, mert az a biztos megfázás...  de lehet, hogy nem jól csinálom, mert állandóan beteg vagyok.

Sorsoltam

Kedves Mrs Yarnart, Gina, Teklagyöngy, Annus, Álomjáró- Bozsomati és Rita!
Nagyon köszönöm, hogy játszottatok... megnyugtató, hogy mindig számíthatok a rokonaimra és a barátaimra :-).

Pártatlan segédem Teklagyöngy nevét húzta ki.

Így állunk - bontás

Mi már nem nagyon beszélgetünk itthon másról és az ismerősök is csak erről kérdeznek... ezért összeszedem magam és megírom, hogy is állunk. Mármint a felújítással.

Elkezdődött a bontás. Mi feltárásnak hívjuk. Erősebb idegzetűek megnézhetik a képeken, mi van a padló alatt egy százéves házban. A vakolat és a burkolatok alatti világ a jövő héten fog feltárulni és akkor majd elmondhatjuk, hogy visszaállítottuk a háború utáni állapotot (gyanús, hogy a pályaudvar közelsége miatt a lakásunk is találatot kapott akkor).

A látványtervek ellenére nem látom, hogy lesz ebből a romhalmazból bármi is, pedig eddig azt hittem különlegesen jó a térlátásom és a fantáziám (a közgazdaságtan ölhette ki belőlem ezeket). Eljött az önismeret ideje és azé is, hogy Gáborról kiderüljön, hogy képes elintézni dolgokat, felhívni embereket és önállóan tevékenykedni... még ízlése is neki van kettőnk közül ... úgy tűnik. Ezt most nagyon nagyra értékelem, mert az én életem egyre inkább bonyolódik, sokat dolgozok és egyre betegebb vagyok, már a futástól is el vagyok tiltva. 

Egyetlen dologba tudtam eddig bevonni magam: készítettem egy cash-flow tervet :-). Sokkoló.

Apró fecnik és játék

Újra varrtam és remélem ez valami jónak a kezdete... kicsit félve mutatom... kulcstartók. Három. Ezzel szállnék be a januári apró fecnik játékba, aztán majd remélem lesznek magasabb színvonalú munkák is (bár nem hiszitek mennyit szöszmötöltem ezekkel is).

Egy ajándék lesz, egy másik már levett a lábamról, megtartom és egyet pedig kisorsolok az itt hozzászólók között. 

Tehát ez egy 

JÁTÉK!!!

Február 5- én sorsolás!!!

Hátmelegítő

Egy újabb nem túl sikeres próbálkozás eredménye... hátmelegítő Barka Ötórai tea Earl grey fonalból.

Pont ugyanaz a probléma mint az előbbi kendőnél... hogy kell ezt hordani? 

Holnap jövök az "apró fecnik" munkámmal, remélem azzal szemben kevésbé leszek kritikus... és még játékot is fontolgatok... majd nézzetek be...

Sálfélék és még valami

Ez az izé egy újévi fogadalom terméke, mi szerint többet használom a drága pénzen vett japán kézimunka újságokat. Butaság ez az újévi fogadkozás, minden évben félresiklik a dolog: idén például leszoktam a kávéról, de komolyan rászoktam a fantára...

Ha szemeztetek ezzel a mintával, elárulom... hordhatatlan, legalábbis én még nem találtam ki hogyan lehet igazán jól felvenni... egy dolog miatt fogom mégis megszeretni végül és az a Bucilla fonal amiből készült.

Sokkal praktikusabb ez a baktus sál, Barka Felhő Marrakesh fonalból... tény, hogy kevésbé ötletes, de garantáltan jól hordható, kipróbált konstrukció...

... a Nike futófelsőről jut eszembe... ránéztem a statisztikákra és kiderült, hogy sokan azért keverednek ide, mert egyszer írtam egy bejegyzést a téli futásról. Csak annyit szeretnék hozzátenni ehhez a témához, hogy én még mindig élvezem a téli edzéseket, egyre hosszabb távokat teszek meg és nem tud olyan rossz idő lenni, ami elriaszt. Egy kép rólam... remélem látszik, milyen jól érzem magam..

Jöhetnék már...

Tudnék már írni, meg mutatni dolgokat, de olyan rossz passzban vagyok, hogy inkább nem... ha majd beszélhetek róla, elmondom mindenkinek mi bánt, mert nagyon tanulságos...